Horváth Aladár cigányvezető és társainak azon követelése, hogy a IX. kerületi úgynevezett gettóban élő cigányokat, illetve szegényeket más helyeken helyezze el az önkormányzat, jogos felháborodást kelthet azon polgárokban, akik hosszú éveken keresztül kuporgatott fillérjeikből, tetemes hitelfelvétellel kívánnak lakhatási lehetőséghez jutni. A képviselőcsoport elfogadhatatlannak tartja, hogy valakinek származása jogán legyenek előjogai, mert a pozitív diszkrimináció is ellentétnövelő tényező a kisebbség és a többségi társadalom tajgai között. Az úgynevezett gettó lakói közül sokan jogcímnélküli lakáshasználók, önkényes beköltözők, ezért semmiképpen sem lehet több joguk, mint azoknak az embereknek, akik a törvényeket tisztelve, és azokat betartva próbálják felépíteni, megszerezni saját otthonukat. A cigányság bizonyos rétegeinek minden ellenszolgáltatás nélküli kiemelt javadalmazása nem a társadalom befogadóképességének növelését, hanem a velük való szembenállást erősíti, így az ez irányú cigánytüntetések a társadalmi megosztást szolgálják. A MIÉP-Jobbik frakció szerint a fővárosnak munkahelyek létesítésével kell támogatni a cigányság hátrányos helyzetű tagjainak felemelkedését, s a segélycentrikus politizálás helyett a munkacentrikus politizálást kell előtérbe helyezni. Budapest, 2005. december 12.